Amikor egy ügyfél először érdeklődik egy új weboldal iránt, szinte mindig elhangzik ugyanaz a kérdés. Mennyi idő alatt lesz kész? A válasz ritkán fér bele egy mondatba, pedig sokan pontosan egy számot várnak, mondjuk három hetet vagy egy hónapot. A valóság ennél jóval árnyaltabb, és épp ez az árnyaltság az, amit érdemes megérteni, mielőtt bárki belevág egy fejlesztésbe.
Rövid válaszként, a W5labs saját projektjeinek tapasztalata alapján egy egyszerű bemutatkozó oldal 3 és 5 hét, egy alapfunkciókkal rendelkező KKV vagy céges oldal 5 és 8 hét, egy komplexebb vállalati weboldal pedig 8 és 12 hét alatt készül el, míg egy webshop 2 és 4 hónapot, egy egyedi fejlesztésű rendszer 3 hónaptól akár ennél is hosszabb időt vehet igénybe. Ezek tájékoztató irányszámok, amelyek megfelelően rendelkezésre álló inputok és folyamatos ügyféloldali együttműködés mellett érvényesek, a konkrét projektütemezést mindig a felmérés lezárása után határozzuk meg. Az alábbiakban azt mutatjuk be, miből áll össze ez az idő, milyen lépésekre bontható a folyamat és mi az, ami leggyakrabban felelős a csúszásokért. A cél nem az, hogy ijesztő legyen a kép, hanem az, hogy reális.
Miért nincs egyetlen jó válasz erre a kérdésre
Egy weboldal nem egyetlen feladat, hanem projektek sorozata, amelyek szorosan egymásra épülnek. A tervezés, a design, a fejlesztés és a tartalom mind saját ütemet igényelnek, és ezek időtartama attól függ, mekkora a weboldal, milyen funkciókat kell megvalósítani, hány döntéshozó vesz részt az egyeztetésben és mennyire tiszta a kiindulási elképzelés.
A W5labs projektjeinél azt látjuk, hogy ugyanaz a kérdés két teljesen más választ kaphat attól függően, mit takar valójában a weboldal szó az adott projektben. Egy egyszerű bemutatkozó oldal hetek alatt elkészülhet. Egy komplex webshop, amely integrálódik egy raktárkezelő rendszerrel és több nyelven fut, hónapokig tarthat.
Van egy másik ok is, amiért a kérdésre nehéz pontos választ adni. A weboldal fejlesztés nem lineáris folyamat, hanem sok apró elemből álló rendszer, amelynek egyes részei párhuzamosan futnak. Amíg a fejlesztő csapat a technikai alapokat építi, addig a design már készen lehet, a tartalom viszont még hiányzik. Ez a párhuzamosság sok esetben gyorsítja a projektet, ugyanakkor azt is jelenti, hogy egyetlen elakadás az egyik szálon visszahat a teljes ütemtervre.
Egy weboldal fejlesztési idejét elsősorban a projekt komplexitása, az integrációk száma, a tartalom elkészülése és az ügyféloldali jóváhagyások sebessége határozza meg.
Miből épül fel egy weboldal fejlesztési ideje
A folyamat több, jól elkülöníthető lépésre bontható. Érdemes ezeket külön kezelni, mert mindegyiknek saját logikája, saját kockázata és saját szereplői vannak.
- Felmérés és stratégia. Általában néhány naptól két hétig tart.
- Design és felhasználói élmény. Egyszerűbb oldalaknál egy-két hét, komplexebb projekteknél három-négy hét.
- Fejlesztés. Standard oldalnál két-négy hét, komplex rendszernél ennél lényegesen hosszabb.
- Tartalom. A fejlesztéssel párhuzamosan zajlik, és a tapasztalat szerint a leggyakoribb csúszási pont.
- Tesztelés és élesítés. Átlagosan egy-két hét.
Felmérés és stratégia
Minden jól sikerült projekt itt kezdődik. Ebben a lépésben derül ki, kik a célközönség tagjai, mi a weboldal üzleti célja, milyen tartalmakra és funkciókra van szükség, hogyan illeszkedik az oldal a cég digitális stratégiájába és milyen versenytársi környezetben kell helytállnia. A felmérés tűnik a leggyorsabban átugorható lépésnek, pedig ez alapozza meg a teljes projekt sikerét.
A gyakorlatban nálunk egy alapos felmérés néhány naptól akár két hétig is eltarthat, a projekt komplexitásától függően. Aki ezt a lépést kihagyja vagy lerövidíti, az itt megspórolt időt a fejlesztés későbbi fázisaiban veszíti el, amikor kiderül, hogy egy fontos funkció kimaradt a tervekből, vagy hogy a célközönség igényei egészen mást kívánnak, mint amit az oldal eredetileg nyújtani tudott volna.
A felmérés eredménye egy rögzített projektalap, amely tartalmazza az oldal célját, fő funkcióit, szerkezetét és az elvárt eredményeket. Ez a projektalap később minden döntés viszonyítási pontja lesz, ezért érdemes rá annyi időt szánni, amennyi valóban szükséges.
Design és felhasználói élmény
A design szakaszban születik meg az oldal vizuális nyelve és a felhasználói út. Itt dől el, hogyan navigál majd a látogató, mit lát elsőként, hogyan vezeti végig az oldal a konverzióig és hogyan illeszkedik a vizuális megjelenés a márka üzeneteihez. Egy jól átgondolt felhasználói élmény tervezés nem díszítés, hanem üzleti eszköz, amely érdemben befolyásolhatja a konverziós arányt és a látogatók elköteleződését.
A design fázis egyszerűbb oldalaknál egy vagy két hét, komplexebb rendszereknél három vagy négy hét is lehet, főleg ha több körös egyeztetés zajlik az ügyféllel. Egy tipikus design folyamat magában foglalja a vázlatok elkészítését, a látványtervek kidolgozását, majd az ügyféli visszajelzések beépítését, amelyek gyakran több körben zajlanak.
Fontos megjegyezni, hogy a visszajelzési körök száma önmagában is meghatározó tényező. Ha az ügyfél oldaláról minden körben új szereplő kapcsolódik be a döntéshozatalba, az jelentősen megnyújthatja a design fázist, még akkor is, ha maga a tervezői munka gyors.
Fejlesztés
A fejlesztés az a rész, amit a legtöbben elképzelnek, amikor a weboldal készítés szót hallják, pedig ez csak az egyik láncszem a folyamatban. Itt épül fel a technikai háttér, a választott technológiai környezet és tartalomkezelő rendszer, valósulnak meg az egyedi funkciók és a szükséges integrációk. A fejlesztés során kerülnek kialakításra a technikai SEO alapjai, valamint azok a strukturális és technikai megoldások is, amelyek segítik, hogy a tartalom a hagyományos és az AI-alapú keresők számára is jól értelmezhető legyen.
Ez a szakasz kifejezetten a technikai fejlesztési munkára vonatkozik, nem a teljes projekt átfutási idejére, amely a korábban említett 5 és 8 hetes tartományba a felmérést, a designt, a tartalmat és a tesztelést is beleértve tartozik. Egy standard céges weboldal technikai fejlesztése átlagosan két és négy hét közötti idő, egy webshop vagy egyedi funkciókkal rendelkező rendszer ennél lényegesen hosszabb, akár két vagy három hónap is lehet. A fejlesztési idő nagyban függ attól is, hány külső rendszerrel kell kommunikálnia az oldalnak, mennyire egyedi a funkcionalitás és milyen mélységű tesztelést igényel a végeredmény.
A fejlesztés közben szokott kiderülni az is, ha a felmérés vagy a design fázis közben valami elmaradt. Egy fejlesztő csapat számára a legköltségesebb helyzet az, amikor egy funkciót utólag kell beépíteni egy már majdnem kész rendszerbe, mert ilyenkor gyakran több munkával jár, mint ha eleve a tervezésbe került volna be.
Tartalom
A W5labs projektjeinek tapasztalata alapján a weboldalfejlesztések egyik leggyakoribb csúszási oka a tartalom késedelmes elkészülése, miközben a tartalom-előállítás kapja a legkevesebb figyelmet a tervezés fázisában. A szövegek, képek és videók elkészítése, valamint azok feltöltése és optimalizálása komoly munka, amelyet sokszor párhuzamosan végeznek a fejlesztéssel, hogy ne hosszabbítsa meg feleslegesen a projektet.
Egy többnyelvű vállalati weboldalnál a tartalom miatti csúszás kockázata különösen felerősödik. Volt olyan projektünk, ahol egy hat nyelven futó céges oldalnál az átfutási időt leginkább meghatározó tényező végül nem a fejlesztés, hanem a tartalom soknyelvű elkészítése és fordítása volt, oldalról oldalra, blokkról blokkra, hiszen minden nyelvi verziót egyeztetni és jóváhagyatni is kellett. Ha az ügyfél oldaláról késik a tartalom, az szinte automatikusan csúsztatja az egész ütemtervet, függetlenül attól, mennyire halad jól a fejlesztői csapat.
A tartalom felelőseinek és határidejének korai tisztázása a gyakorlatban az egyik legnagyobb időmegtakarítást hozza a teljes projektben. Sok projektben megéri már a felmérés lépésében tisztázni, ki fogja megírni a szövegeket, honnan érkeznek a képek és mikorra várható ezek elkészülése.
Tesztelés és élesítés
Az utolsó lépésben történik a funkcionális tesztelés, a mobilnézet ellenőrzése, a betöltési sebesség finomhangolása és a végső jóváhagyás. A tesztelés és élesítés tűnik a legrövidebb szakasznak, pedig itt derülnek ki azok az apró hibák, amelyek javítása időbe kerül és amelyek elkerülése kulcsfontosságú a felhasználói élmény szempontjából.
Egy alapos tesztelési és élesítési folyamat egy vagy két hét, komplexebb rendszereknél ennél hosszabb is lehet. Ide tartozik a különböző böngészőkön és eszközökön történő ellenőrzés, a biztonsági beállítások átvizsgálása, valamint az élesítés utáni monitorozás is, amely az első napok tapasztalatai alapján gyors korrekciókat tehet szükségessé.
Egy egyszerű oldaltól a komplex rendszerig
A projekt típusa alapvetően meghatározza a reális időkeretet. Az alábbi táblázat a W5labs saját projektjeinek tapasztalatán alapuló tájékoztató irányszámokat mutatja, nem konkrét vállalásokat vagy külső iparági benchmarkokat. Ezek a projektidőtartamok megfelelően rendelkezésre álló inputok és folyamatos ügyféloldali együttműködés mellett érvényesek, a pontos projektütemezést mindig a felmérés lezárása után határozzuk meg.
Ez a táblázat szimplán egy iránytű. A valódi ütemterv mindig az adott projekt sajátosságaihoz igazodik, és sok esetben a fenti időkeretek is módosulhatnak, ha a projekt közben új igények merülnek fel.
Egy tipikus projekt életciklusa a gyakorlatban
Érdemes megnézni, hogyan fest mindez összefűzve, egy komplexebb vállalati weboldal példáján keresztül. Az első két hétben zajlik a felmérés, ekkor születik meg a struktúra és a fő üzenetek listája. A harmadik és negyedik héten készül el a design, amelyet az ügyfél jóváhagy, esetleg egy vagy két körben módosít.
Az ötödik héttől indul a fejlesztés, amely párhuzamosan fut a tartalom elkészítésével. Ha a tartalom időben megérkezik, a fejlesztés a nyolcadik hét környékén lezárul. Ezután következik egy vagy két hét tesztelés, majd az élesítés. Így egy ilyen típusú projekt tipikusan kilenc és tizenegy hét közötti idő alatt valósul meg, feltéve hogy nincs jelentős csúszás egyik lépésben sem, ami illeszkedik a komplexebb vállalati weboldalakra jellemző 8 és 12 hetes tartományba.
Ez a példa jól mutatja, hogy a legtöbb idő nem magára a kódolásra megy el, hanem az egyeztetésekre, a döntésekre és a tartalom előállítására. Ez az a felismerés, amit sok ügyfél csak a projekt közben ért meg igazán.
Mi lassítja le a projekteket a valóságban
A W5labs projektjeinek tapasztalata szerint a csúszások jelentős része nem technikai eredetű. A leggyakoribb okok jól ismerhetők és jórészt elkerülhetők is, ha időben azonosítják őket.
- Tartalom késése. A szövegek és képek hiánya megállítja a fejlesztés utolsó lépését.
- Elhúzódó visszajelzési körök. Különösen akkor nyomnak sokat a latba, ha egy döntéshozó nehezen elérhető, vagy minden körben új szereplő kapcsolódik be.
- Harmadik féltől függő integrációk. Egy fizetési szolgáltató vagy külső rendszer csatlakoztatása, hiányos API dokumentáció, vagy partner oldali fejlesztési igény olyan tényezők, amelyek időzítése nem mindig a fejlesztő csapat kezében van.
- Belső jóváhagyási folyamat lassúsága. Ha az elfogadás több osztályt is érint, a marketinget, a vezetőséget, néha a jogi csapatot is, minden további szereplő egy plusz kört jelent.
Egy külső ERP- vagy CRM-rendszer API-hozzáférése, egy fizetési szolgáltató integrációja vagy egy partneroldali fejlesztési feladat olyan függőséget jelenthet, amelynek időzítése nem kizárólag a webfejlesztő csapaton múlik. Az ilyen harmadik féltől függő tényezők már az integrációs egyeztetés során tisztázhatók, és ez az előzetes egyeztetés legalább annyit számít a projekt ütemezésében, mint a fejlesztő csapat tempója.
Mi történik, ha menet közben változik a scope
A scope-változás az egyik leggyakoribb, mégis legkevésbé beszélt oka a projektek csúszásának. Egy eredetileg egyszerűnek tervezett funkció a fejlesztés közben bővül, egy új ötlet érkezik, vagy kiderül, hogy egy korábban elfogadott megoldás mégsem elég. A scope-változás természetes része a legtöbb projektnek, a kérdés nem az, hogy elkerülhető-e, hanem hogy hogyan kezelik.
A fejlesztés közbeni scope-változás akkor kezelhető jól, ha annak idő- és költséghatását még a megvalósítás előtt tisztázzuk, és a csapat csak ezután dolgozik tovább rajta. A rosszul kezelt scope-változás ezzel szemben csendben halmozódik, és csak a projekt végén derül ki, mennyi plusz munkát vitt el.
Hogyan gyorsítható fel reálisan a folyamat
A gyorsítás nem azt jelenti, hogy kihagyunk lépéseket, hanem azt, hogy jól szervezzük őket egymás mellé.
- Egyetlen belső felelős kijelölése. Már a projekt indulásakor, aki összefogja a visszajelzéseket és egyszemélyben dönt a kisebb kérdésekben.
- Párhuzamos munkavégzés. A tartalom előkészítése fusson együtt a designnal, ne utána induljon.
- Moduláris bevezetés. Az első verzió a legfontosabb funkciókra épül, a kevésbé kritikus elemek egy második fázisban érkeznek.
Fontos különbség, hogy a gyorsabb piacra lépés nem feltétlenül jelenti ugyanannak a teljes projektnek a változatlan erőforrásokkal történő felgyorsítását. Sok esetben hatékonyabb egy jól meghatározott első verzióval indulni, majd a kevésbé kritikus funkciókat következő fejlesztési fázisokban bevezetni.
A W5labsnál ezt a megközelítést a Strategy, Creative, Development és Support néven futó folyamatlánc is tükrözi: ez a felosztás azt a legköltségesebb helyzetet előzi meg, amikor egy döntés utólag, a fejlesztés közepén derül ki hibásnak, mert senki nem gondolta végig elég korán. A stratégiai alapozás nem lassítja a projektet, hanem éppen azért gyorsítja fel a fejlesztést és a tesztelést, mert kevesebb váratlan fordulat merül fel útközben, és a csapat már az elején tudja, milyen célok mentén kell döntenie a részletkérdésekben.
Mit tehet az ügyfél azért, hogy tartsa a saját projektje az ütemtervet
A weboldal fejlesztés sikere nem csak a fejlesztő csapaton múlik. Az ügyfél oldali feladatok, mint a tartalom biztosítása, a visszajelzések időben történő megadása és a belső jóváhagyási folyamat egyszerűsítése, legalább akkora súllyal esnek latba, mint a technikai munka.
- Egyetlen kapcsolattartó kijelölése. Aki felelős a belső kommunikációért.
- A tartalom elkészítésének korai indítása. Már a felmérés lezárása után, nem az utolsó pillanatban.
- Strukturált visszajelzés-gyűjtés. Egy helyen összegyűjtve, hogy a fejlesztő csapat ne kapjon szétszórt, egymásnak ellentmondó kéréseket különböző csatornákon.
A mennyi idő alatt épül fel egy weboldal kérdésre a legőszintébb válasz az, hogy attól függ, mennyire tiszta a cél, mennyire komplex a funkciórendszer és mennyire gyors az együttműködés a tartalom és a jóváhagyások terén. Aki a weboldal fejlesztés folyamatát lépéseire bontva érti meg, sokkal reálisabb elvárásokkal vág bele egy fejlesztésbe és sokkal kevesebb frusztrációval jut el az élesítésig.
A jó hír az, hogy a saját projektjeink tapasztalata szerint a legtöbb csúszás nem technikai jellegű, hanem szervezési kérdés, ami azt jelenti, hogy nagyrészt kezelhető és tervezhető, ha a felek erre már a projekt legelején felkészülnek.
Ezért egy webprojekt első valódi kérdése nem az, hogy hány hét alatt készül el, hanem az, hogy pontosan mit kell megvalósítania üzletileg. Ha ez tiszta, reális ütemtervet, költséget és fejlesztési folyamatot is lehet rá építeni. Egy jól felépített felmérés éppen ezt tisztázza: ebből lehet reális scope-ot, ütemezést és fejlesztési tervet készíteni.
